Ókorban:
Homeros az Odüsszeiaban említést tesz egy Urania nevű, kézzel játszott labdajátékról
Középkorban:
Un. labdaházakban folyt egy kézzel játszott labdajáték (elsősorban nemesi körökben)
Három egymáshoz hasonló játék: haandbold, hazena és torball a mai kézilabdázás közvetlen ősei.
A XIX. és a XX. század fordulóján három, egymáshoz meglehetősen hasonló játék a haandbold, a hazena és a torball fejlődött ki, amelyek már a mai kézilabdázás közvetlen őseinek tekinthetők. A haandbold alapötlete Holger Nielson dán iskolamester nevéhez fűződik, aki a túl sok betört ablakot okozó futball helyett igyekezett tanítványai számára egy másik labdajátékot kitalálni. A labda pontosabb továbbítására ezért a lábuk helyett a kezüket kezdték el használni a játékosok, és a kezdeti kísérletezés olyan sikeresnek bizonyult, hogy az új játék hamarosan teret hódított Dániában. A hazenát Vaclav Karas és Antonin Kristof ötlötte ki, s a játék Prágában debütált. A pálya mérete (48x32m), a kapuelőtér alakja (6 m sugarú félkörív), a kapu mérete (2×2,4m) és a játékidő (2×25 perc) már sok hasonlóságot mutat a kézilabdázás mai paramétereivel.
E három, kezdetleges kézilabdajáték komoly népszerűségre tett szert Európában, amit a tornák és mérkőzések egyre növekvő száma is bizonyított. Mivel azonban mindhárom játékot különböző szabályok szerint játszották, a nagyobb szabású nemzetközi tornák szervezése állandóan akadályokba ütközött. Ezért vált szükségessé a szabályok egységesítése. A feladatot a szintén német Karl Schelenz vállalta fel, s az új játékszabályok 1917-ben Berlinben láttak napvilágot. Nagy pályás kézilabda lett az új játék neve, s ezt 11-11 játékossal a szabadban, futballpályákon kezdtek űzni a sportág hódolói. Bár a kapu mérete, a kapuelőtér alakja és néhány „paragrafus” az évek során folyamatosan változott, a játék évtizedeken keresztül a sportág elfogadott versenyzési formájává vált.
A nagy pályás kézilabda népszerűsége annyira felgyorsult, hogy hamarosan szükségesség vált olyan nemzetközi szervezet létrehozása, amely még több országban ismerteti meg a játékot, nemzetközi tornákat és világbajnokságokat szervez, koordinálja a nemzeti szövetségek munkáját, s előkészíti a sportág felvételét az olimpiai játékok programjába. 1928-ban, Amszterdamban hozták létre a Nemzetközi Amatőr Kézilabda Szövetséget (IAHF), s a szervezet olyan eredményesen tevékenykedett, hogy a kézilabdázás – hat csapattal – bemutatkozhatott az 1936-os, berlini ötkarikás játékokon. 1946-ban Koppenhágában, Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) néven újjáalakították a sportág vezető testületét, s a döntés nyomán megkezdődött a kézilabdázás rohamos fejlődése.
Addig az időjárás viszontagságai – különösen az északi államokban – jelentősen csökkentették a játéklehetőségeket, ezért a skandinávok a pálya méreteinek csökkentésével, valamint a szabályok módosításával igyekeztek teremben is játszhatóvá tenni a sportágat. Kis pályás kézilabda lett az új játék neve, és azonnal helyet követelt magának a sportág versenyrendszerében. Egy ideig mindkét méretű pályán rendeztek világbajnokságokat, kezdetben csak férfiaknak, majd a későbbiekben nők részére is.
Jóllehet a magyar kézilabda-rajongók már korábban bekapcsolódtak a sportág nemzetközi vérkeringésébe, erre a mintegy két évtizedes időszakra esnek az első nemzetközi sikerek. A sportág hazai fejlődésének ékes bizonyítéka a női válogatott 1949-ben Budapesten lebonyolított nagy pályás, illetve az a 1965-ben Németországban megrendezett kis pályás vb-n elért első helye.
Az idő múlásával azonban a kispályás vagy teremkézilabda a maga sebességével, változatosságával és lüktető ritmusával fokozatosan háttérbe szorította a lassúbb nagypályás kézilabdázást. 1966-tól már csupán kis pályán és kizárólag teremben rendeztek vb-ket. 1972 jelentette az újabb mérföldkövet: a sportág növekvő népszerűsége következtében a férfi szakág újra bemutatkozhatott az olimpián, természetesen kis pályás változatban. Négy évvel később a sikeres premier eredményeképpen már a női csapatok is lehetőséget kaptak a fellépésre.
1917-ben egységesítették a szabályokat és lett a nagypályás kézilabda (11-11 játékossal)
1928-ban létrejön az első nemzetközi szövetség, majd 1936-ban a sportág bemutatkozik a Berlini Olimpián
1946. Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) és kispályás kézilabda
1972. München olimpiai labdajáték
1976. Montreal férfi és női szakág is az olimpián
Valamennyi kontinensen a legnépszerűbb sportágak között
Ami a sportág magyarországi történetének kezdeteit illeti: a hazenázó együttesek 1921-ben alakították meg a Kézilabda Intéző Bizottságot, míg a Magyar Kézilabdázó Egyesületek Országos Szövetsége 1933. március 30-án jött létre. Gyakorlatilag ettől a naptól számítjuk a mai értelemben vett kézilabda magyarországi históriáját. A II. világháborút követően más sportágakhoz képest is szembeötlő módon gyarapodtak hazánkban a kézilabdacsapatok, nőtt a játékosok száma. Budapest mellett már Debrecenben, Békéscsabán, Miskolcon, Győrött és Martfűn is komoly kézilabdaélet folyt. Az első kis pályás bajnokságot 1951-ben írták ki, s noha egy ideig párhuzamosan nagy pályás sorozatokat is rendeztek, ez utóbbi, idejét múlt változat 1959-től már nem kapott helyet a magyarországi sportmenüben. A kézilabdázás napjainkban mind idehaza, mind világszerte fénykorát éli: a korábban soha nem látott mértékű fejlődésnek köszönhetően „atomizált” sportággá vált, amelyben kizárólag az atletikus képességű, kifogástalan fizikumú és technikailag magas szinten képzett játékosok érvényesülhetnek. A nézők hétről hétre megtöltik a csarnokok lelátóit, a világ- és Európa-bajnokságok, a Bajnokok Ligája, valamint a további kontinentális klubtornák küzdelmeinek sugárzásáért versenyt vívnak a tévétársaságok. 1920-as évek elején előbb a megyeri dombokon, majd a gödi Fészekben feltűnnek az első hazenázók, 1930. május 18-19 a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IAHF) Berlinben tartott 2. kongresszusán Magyarországot felvette tagjai sorába 1934 május 8-án a NOB brüsszeli ülésén felveszi az olimpiák műsorába a kézilabdázást 1946. július 10-12 között Koppenhágában megalakul az új Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) 1950-1971 az IHF elnöke Hans Baumann (Svájc) 1961 a nőknél is beindul a BEK sorozat 1971 a női BEK-ben második az FTC 1980 Moszkvai olimpia a férfi és a női válogatott egyformán a negyedik helyezett 1990 a XII. férfi VB Csehszlovákiában első Svédország, hatodik Magyarország 2000 a férfi KEK-ben második a Dunaferr SE 2010 Magyarországon rendezett Főiskolás VB-n mindkét válogatottunk első
Örömteli, hogy a mind kiegyensúlyozottabb nemzetközi mezőnyben a magyar kézilabdasport továbbra is őrzi előkelő helyét a sportág közvetlen élvonalában.
1925. szeptember 13-án Halleban kerül sor az első férfi válogatott mérkőzésre Ausztria-Németország 6-3
1927-ben a Budapesti Labdarugók Alszövetségében (BLASZ) megalakult a hazena alosztály, III. sz. intéző bizottság néven,
1928. június 4-én első férfi nemzetközi mérkőzés UTE-Ferrowatt (Ausztria) 3-18
1928. augusztus 4-én megalakult a Nemzetközi Amatőr Kézilabda Szövetség (IAHF)
1928. október 7-én első női válogatott mérkőzés Ausztria ellen 1-11
1928 megjelenik a sportág első magyar nyelvű teljes szabálykönyve
1928 első nagypályás magyar bajnokság győztesei férfiak: VAC nők: VI. ker. TK
1931.október 18-án az első férfi válogatott mérkőzés Ausztria ellen 3-16
1933. március 30-án a kézilabdások kiválnak a BLASZ keretéből és megalakul az önálló szövetség: Magyar Kézilabdázó Egyesületek Szövetsége (MKESZ)
1936 Berlinben az első olimpia férfi torna nagypályán a győztes Németország Magyarország csapata a negyedik helyen végez
1936 IAHF kongresszusán elfogadják a teremkézilabdázás játékszabályait
1938. február I. férfi terem-világbajnokság Berlinben győztes Németország
1938. július első nagypályás férfi világbajnokság 10 résztvevő győztes Németország, Magyarország a harmadik helyezet.
1946-1950 az IHF elnöke Gösta Börk (Svédország)
1947. augusztus Párizs Főiskolai Kézilabda VB férfiak az első Magyarország
1947. Velje (Dánia) az első nemzetközi játékvezetői szimpózium
1949. január 18-án Budapesten az első válogatott teremkézilabda mérkőzés Magyarország-Finnország 9-7
1949. szeptember 25-29 első nagypályás női VB Budapesten a győztes és egyben világbajnok Magyarország csapata
1951 kiírják az első hazai kispályás Nemzeti Bajnokságot bajnokok férfiak: VM Közért SE, nők: Csepeli VSK
1954. január II. férfi terem VB Svédország győztes a házigazdák csapata lett
1956. július 1-8 II. női nagypályás VB az NSZK-ban Magyarország bronzérmes
1957. július 13-20 első kispályás női VB Jugoszláviában győztes Csehszlovákia, Magyarország a második helyen végez.
1956. kiírják a férfi Bajnokcsapatok Európa Kupáját (BEK)
1959. utoljára rendezik meg a hazai nagypályás bajnokságot
1965. november 7-13. III. női teremkézilabda VB NSZK-ban világbajnok Magyarország csapata.
1965 a női BEK-ben második a Bp. Spartacus SC
1966 a férfi BEK-ben második a Bp. Honvéd
1966 utolsó férfi nagypályás világbajnokság Ausztriában győztes az NSZK csapata
1966 első központi edzői konferencia Magglingenben (Svájc)
1971-1984 az IHF elnöke Paul Högberg (Svédország)
1972 36 évi szünet után ismét az olimpia műsorán a kézilabda a férfi bajnok Jugoszlávia, Magyarország csapata a nyolcadik helyet szerzi meg
1975 Szovjetunió VI. női VB első NDK, Magyarország harmadik
1975 megkezdődnek a férfi Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK) mérkőzései
1976 a férfiak után a nők is szerepelhetnek a Montreali olimpián győztes a Szovjetunió, Magyarország bronzérmes
1976-tól a sok jelentkező és az erőviszonyok kiegyenlítődése miatt A, B és C mezőnyre oszlanak a világbajnokságok, s ezzel a selejtezők szükségtelenné válnak
1976 indul a női KEK is
1977 I. férfi junior VB Svédországban első Szovjetunió, második Magyarország
1977 I. női junior VB Romániában első Jugoszlávia, hatodik Magyarország
1978 a női BEK-ben második a Vasas SC
1978 a női KEK-ben első az FTC.
1978 VII. női VB Csehszlovákia első NDK, Magyarország harmadik
1979 a női KEK-ben második az FTC
1979 a női KEK-ben második a Vasas SC
1979 férfi B VB harmadik Magyarország
1981 a női KEK-ben első a Bp. Spartacus SC
1981-ben megkezdődnek az IHF kupa küzdelmei
1982 a férfi BEK-ben első a Bp. Honvéd SE
1982 a női BEK-ben első a Vasas SC
1982 a női KEK-ben második a Bp. Spartcaus SC
1982. december 2-12. VIII. női VB Magyarországon első Szovjetunió, második Magyarország
1983 Budapesten jubileumi díszközgyűléssel emlékeznek meg a szövetség fél évszázadáról
1984 az olimpián Los Angelesben mindkét nemben első Jugoszlávia
1984-2000 az IHF elnöke Erwin Lanc (Ausztria).
1985 női B VB NSZK-ban Magyarország második
1986. február 25 – március 8 XI. férfi VB Svájc első Jugoszlávia, második Magyarország
1986 a férfi IHF kupában első a Győri Rába Vasas ETO
1986 a női IHF kupában második a Debreceni MVSC
1987 női B VB Bulgáriában Magyarország harmadik
1988 a női KEK-ben második a Vasas SC
1988 a Szöuli olimpián a férfiaknál első a Szovjetunió, Magyarország negyedik
1988 a Szöuli olimpián a nőknél első Korea a mieink nem jutottak ki
1989 női B VB Dániában Magyarország 13. !!
1990 a női KEK-ben második a Debreceni VSC
1991 női C VB Olaszországban első Magyarország
1991. november 17-én Berlinben megalakul az Európai Kézilabda Szövetség (EHF)
1992 a férfi KEK-ben első a Bramac SE Veszprém
1992 a női KEK-ben második a Debreceni VSC
1992 a Barcelonai olimpián a férfiaknál első a Független Államok Közössége (FÁK) Magyarország a hetedik
1992 a Barcelonai olimpián a nőknél első Korea a mieink ismét nem jutottak ki
1992. június az EHF első kongresszusa
1992. szeptember 1-6 az első női ifjúsági EB Magyarországon első Norvégia, Magyarország negyedik
1992. szeptember 7-16 az első férfi ifjúsági EB Svájc első Portugália
1992 női B VB Litvániában első Magyarország.
1993 a női BEK-ben második a Vasas-Dreher.
1993 a férfi KEK-ben második a Fotex Veszprém.
1993-94-es idénytől az Európai kupák rendezését az IHF-től átveszi az EHF.
1993-94-es idénytől a férfiaknál és a nőknél is a City kupáért is játsszanak.
1994. július 3 -12 Portugáliában rendezik meg az első férfi EB-t, első Svédország, Magyarország hetedik.
1994 a női BEK-ben második a Vasas-Dreher.
1994 a női KEK-ben második a Spectrum-FTC.
1994 a női IHF kupában második a DVSC-Symphonia
1994. szeptember 17-25 Németország első női EB. Első Dánia, negyedik Magyarország
1995 az IHF kupa új neve EHF Kupa lesz.
1995 a női EHF kupában első a DVSC-Symphonia
1995 a női KEK-ben első a Dunaferr SE
1995 a női City kupában második Vasas-Dreher
1995 a férfi világbajnokságon 24 csapat szerepel először
1995 a Magyarországon és Ausztriában közösen rendezett XII. női VB-n a győztes Korea miután a döntőben 25-20-ra nyertek Magyarország ellen
1995 a világ legjobb játékosának választják Kocsis Erzsébetet
1996 a női EHF kupában első a DVSC-Symphonia
1996 az Atlantai olimpián a nőknél első Dánia, Magyarország harmadik.
1996 az Atlantai olimpián a férfiaknál első Horvátország a mieink nem jutottak ki
1996 augusztus 16-25 között Romániában rendezték meg az első férfi junior EB-t
1996 szeptember 6-14 között Lengyelországban rendezték meg az első női junior EB
1997 május 18 – június 2 között XV. férfi VB Japánban első Oroszország, Magyarország negyedik
1997 a férfi KEK-ben második a Fotex KC Veszprém
1997 férfi ifjúsági EB Észtországban Magyarország harmadik
1998 4. EHF kongresszus Budapesten
1998. augusztus 21-29 között Ausztriában 2. Férfi junior EB Magyarország harmadik
1998 a női EHF kupában első a Dunaferr SE
1998. december 11-20 között Hollandiában 3. Női EB első Norvégia, harmadik Magyarország.
1999 a női BEK-ben első a Dunaferr SE
1999 a női EHF kupában második a Győri Graboplast ETO KC
1999 férfi ifjúsági EB augusztus 6-15 között Portugáliában első Magyarország
1999. szeptember 27 a Dunaferr SE női csapata Szuper kupa győztes
2000 Sydney olimpián a nőknél a döntőben Dánia-Magyarország 31-27 (14-16)
2000 Sydney olimpián a férfiaknál első Oroszország a mieink nem jutottak ki
2000 november az IHF új elnöke dr. Hassan Moustafa (Egyiptom)
2000 Romániában a női EB-n első Magyarország
2002 a férfi BEK-ben második a Fotex KCV
2002 a női BEK-ben második a Herz-FTC
2002 a női EHF kupában második a Győri Graboplast ETO KC
2003 a női EHF kupában második a Dunaferr SE
2004 a női EHF kupában második a Győri Graboplast ETO KC
2004 Athén olimpián a férfiaknál Magyarország negyedik
2004 Athén olimpián a nőknél Magyarország ötödik
2004 a Magyarországon rendezett női EB-n válogatottunk a harmadik
2005 a női EHF kupában első a Cornexi-Alcoa HSB Holding
2005 a női EHF kupában második a Győri Graboplast ETO KC
2006 a női EHF kupában első az FTC
2006 a női KEK-ben második a Győri Graboplast ETO KC
2008 a férfi KEK-ben első az MKB Veszprém KC
2008 Peking az olimpián női válogatottunk a negyedik helyen végez
2009 a női BL-ben második a Győri Audi ETO KC
2011 a női KEK-ben első az FTC-Rail Cargo Hungaria
2012 a női BL-ben második a Győri Audi ETO KC
2012 a női KEK-ben első az FTC-Rail Cargo Hungaria
2012 London az olimpián férfi válogatottunk negyedik
2012 Szerbiában női EB-n a válogatottunk harmadik
2013 a női BL-ben első a Győri Audi ETO KC
2013 Magyarországon került megrendezésre a férfi ifjúsági VB
2014 a a női BL négyes döntőben első a Győri Audi ETO KC
2014 a férfi EHF kupában első a Pick Szeged
2014 női EB Magyarország – Horvátország hatodik, Magyarország
2015 a férfi BL négyes döntőben második az MKB MVM Veszprém
2016 a női BL négyes döntőben második a Győri Audi ETO KC
2016 a férfi BL négyes döntőben második az MVM Veszprém
2016 a női EHF kupában első a Dunaújvárosi KKA
2017 a női BL négyes döntőben első a Győri Audi ETO KC
2018 a női BL négyes döntőben első a Győri Audi ETO KC
2018 női junior VB Magyarországon (Debrecen) világbajnok: Magyarország
2019 a női BL négyes döntőben első a Győri Audi ETO KC
2019 női junior EB Magyarországon (Győr) Európa bajnok: Magyarország